A vendégeknél mostanság sokat nosztalgiáznak, a 14 évvel ezelőtti bajnokcsapatról beszélnek, és bár a jelen Olaj-szurkolóinak javarészt csak az idősebbek elbeszéléseiből ismert a Tóth Zoltán és Andrej Tyubin fémjelezte aranycsapat, a lelkesedés már a daliás időket idézi. A cívisvárosban is egyre népszerűbb a sportág, nem csoda, hogy a Főnix-csarnokban a csodaszép létesítmény egyik legjobb hangulatú derbije előtt melegítenek a felek.

A házigazda kezd jobban, Lee süllyeszt el egy duplát, míg a másik oldalon Alekszics elhibázza a maga középtávoliját. Sőt Crowe sportszerűtlen hibája után tetemes előnyt szerezhetnének a debreceniek, ám Toya két büntetőjét követően a Vadkakasok gárdája elhibázza a támadást, a szolnokiak játékmestere viszont elkapja a fonalat, Alekszics kettő plusz egyes kombinációja után már 4-3-at mutat az eredményjelző. A házigazdáknál az erőtől duzzadó Szendrei korlátlan úr a palánkok alatt, sorra szedi a lepattanókat, ráadául a pontgyártásból is kiveszi a részét. A látogatóknál a csupa szív Cziczás lelkesedése ér fontos kosarakat, ám az első etap végén így is 24-20 a Debrecennek.

Lee két büntetőjével a folytatásban tovább nő az előny, míg szolnoki oldalon villan a vészjelző: Cziczás és Crowe dob egy-egy triplát, és máris egyenlő az állás. Pór Péter, a vendégek edzője a 13. percben váltásra kényszerül, mivel Cziczásnak már a harmadik személyi hibáját fújják be a bírók, érkezik a szlovákai Majoros, aki nem tűnik megilletődöttnek, hiszen hamarosan betalál a hárompontosvonalon túlról. Persze az Olaj boldogulásáért ekkortájt sokat tesz Alekszics is, aki a második tíz perc elején már a 11. pontjánál jár. A nagyszünetben minimális különbséggel pihenhetnek meg a felek, miközben a szolnokiak egyre inkább aggódhatnak a faultok miatt.  Ezzel együtt a térfélcsere után nagy lehetőség kínálkozik a vendégek előtt, ám ők ahelyett, hogy élnének vele, belemennek az őrült rohanásba, amelynek következménye, hogy cseh centerük, Frana a 26. percben már negyedik hibáját gyűjti be. Talán ezért is léphetne meg a Vadkakasok csapata, de 57-52-nél Pór edző jó ütemben kér időt, hiszen a folytatásban Stroud veszi kezébe fonalat, és villámgyorsan ötegységnyivel növeli együttese pontszámát. Sőt egy 11-2-es Olaj-rohanás végén, Cziczás büntetője után már négy ponttal mennek a vendégek (59-63). A Debrecennél Toya érzi meg, hogy nagyobb is lehet a baj, hátára veszi együttesét, és így az utolsó felvonás előtt csak minimális a látogatók előnye (65-67).  Mindkét oldalon szinte pattanásig feszül az ideg, alig születik kosár, már három perc negyven másodperc telik el a negyedből, amikor mindössze 3-3-as részeredményt regisztrálhatunk. A kapkodásból a debreceniek jönnek ki jobban: Toya találatával már övék a helyzethez viszonyítva tetemes előny (74-71), ráadásul Stroudot egy vitatható támadó szabálytalanság után végleg a kispadra száműzik a játékvezetők. A drámai végjátékban Fülöp zsákolásával zárkózik fel a Szolnok, és bizony ekkor kevesen sejtik, hogy ez a meccs utolsó találata. A hazaiaknál Lee két rossz távoliját jegyezhetjük fel, ám a Szolnok nem tud élni a lehetőségekkel, előbb Crowe rontja el a maga helyzetét, majd nem sokkal a végső dudaszó előtt Alekszics nem talál a gyűrűbe. Így a Debrecen nyeri meg a keleti rangadót, ám valljuk be, a sikerhez Fortuna istenasszony szerepvállalása is kellett.