T�th �rp�d (1886-1928)

Aradon sz�letett, de csal�dja nem sokkal k�s�bb Debrecenbe k�lt�z�tt. T�th �rp�d itt volt gyermek, innen indult Budapestre, b�lcs�sznek. Apja szobr�sz volt, aki �lete folyam�n sz�mos Kossuth szobrot k�sz�tett k�l�nb�z� v�rosok f�tere sz�m�ra. Ez a korai �vekben j�l�tet adott a csal�dnak. Az igen gyenge testalkat� fi�, kor�n hajlamos a t�d�bajra, k�nyvek �s �br�ndok k�z� vonul. Ink�bb �l az irodalomban, mint az �letben. Term�szetes is, hogy �retts�gi ut�n irodalom szakos b�lcs�sznek indul a budapesti egyetemre. Szorgalmas �s j� tanul�, szomjasan issza mag�ba a m�velts�get. Tizenkilenc �ves kor�ban m�r versei jelennek meg a f�v�rosi lapokban, A H�tben, majd a Nyugat megindul�s�t�l kezdve Ady�k munkat�rsai k�z� tartozik, de k�l�nb�zik t�l�k nyelvezet�ben �s hangv�tel�ben is. A gyenge test� k�lt�ben m�r eg�szen kor�n a b�nat sz�lal meg �s m�r eg�szen kor�n felt�nik verseinek szinte iparm�v�szi csiszolts�ga.

M�g nem v�gezte be eg�szen az egyetemet, amikor csal�dj�ra zuhan az anyagi roml�ssal j�r� megal�ztat�s. Apja debreceni Szabads�g-szobr�t a hat�s�g leromboltatja. Az apa helyett a fi�nak kell eltartania a csal�dot. Nem lesz tan�r bel�le, hazamegy Debrecenbe �js�g�r�nak. Huszonh�rom �vesen k�nytelen publicista lenni; mert k�lt�szetb�l nem lehet meg�lni. Debrecenb�l k�ld tov�bbra is verseket a Nyugatnak, de otthon politiz�l� cikkeket fogalmaz. K�nytelen tudom�sul venni a k�z�letet, �s elrettenti, amit megl�t a vil�gb�l. Ez a testi-lelki alkata szerint nem harcos ember �les szem� �s biztos toll� t�rsadalomb�r�l� lesz. Ekkor �s ott �rik azz� a kit�n� �js�g�r�v�, aki majd sokkal k�s�bb a nagy hat�s� Est-lapok n�lk�l�zhetetlen szerkeszt�s�gi mindenese lesz.

1913-ban lapja megsz�nik, akkor �jra a f�v�rosba j�n, kezdetben h�zitan�t�, �s csak nehezen tal�l mag�nak szerkeszt�s�get, de m�r ekkor kider�l, hogy t�d�beteg. Az irodalmi �let m�r tudom�sul vette, hogy jelent�keny m�v�sz, de azt is, hogy r�vid �let adatik neki.

A v�gs� �vek er�teljes munk�ban telnek el. Beker�l Az Est-lapokhoz, ahol vez�rcikkt�l kritik�kon kereszt�l sz�nes h�rekig minden h�rlapi m�fajban kit�n�eket form�l. J�l dolgoz�, lelkiismeretes �s mindenhez �rt� �js�g�r�. M�r meg is tud �lni, csak nincs hozz� sok ideje. Az Est-lapok azonban annyira lefoglalj�k, hogy alig ad verseket a Nyugatnak: k�ltem�nyei is Az Est-lapok valamelyik�ben, legink�bb a Pesti Napl�ban jelennek meg.

A forradalmak kora - �gy l�tja - tragikusan lez�rult. A munk�smozgalommal semmi kapcsolata nem volt, hogy rem�nyt mer�tsen. K�lt�szete bez�rk�zik a szomor�s�gba. De mint m�ford�t� egyre ink�bb fordul a szabads�gk�lt�szet hagyom�nyai fel� is. Egyike legnagyobb m�ford�t�inknak: a vil�gk�lt�szet sz�les sk�l�j�n j�tszik, pomp�s �s gondos, b�mulatosan formah� tolm�csol�ssal gazdag�tva vil�girodalmi kult�r�nkat. Igaz, mindig marad n�la valami "t�th�rp�dos" - nyelvk�szlete �s jambusainak zen�je oly jellemz�, hogy a j� f�l� olvas� a ford�t�sokb�l is azonnal kihallja a ford�t� saj�t hangj�t. Nem �rt t�l sok verset, k�lt�i �letm�ve mennyis�gileg elmarad nagy kort�rsai m�g�tt, t�l sok id�t ford�tott a versek csiszol�s�ra, hanem ez a k�lt�szet dr�gakincs sz�zadunk am�gy is oly gazdag irodalm�ban. Ritka novell�i, gondos �s �rt� kritik�i, a k�lt�szet hat�r�t s�rol� sz�nes cikkei �s publicisztik�j�nak java r�sze m�lt�an eg�sz�tik ki a k�lt�i �letm�vet.

Amikor negyvenk�t �ves kor�ban elvitte a betegs�g - �s s�rj�n�l Babits Mih�ly b�cs�ztatta -, tudta m�r az eg�sz hazai irodalmi �let, hogy a halhatatlans�gba l�pett. H�re �s �rt�kel�se az�ta se hanyatlott. Neve �s �letm�ve v�g�rv�nyes ig�nnyel foglalta el hely�t a sz�zad magyar k�lt�szet�nek els� vonal�ban.