|
Témaindító hozzászólás
|
2005.02.13. 18:11 - |
Ha szeret(t)ed a matekot:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg háromszög, ennek volt
három szöge: Alfonzó, Bétamás és Gammatyi. A legöregebb - Alfonzó -
és a legkisebb - Gammatyi között a korkülönbség pí/2 volt. Az öreg
háromszög, amikor úgy érezte, hogy rövidesen átköltözik a másik
félsíkba, magához hívatta három fiát.
- Én rövidesen meghalok - mondta - és halálom után arra hagyom
értelmezési tartományomat, aki a legszebb pótszöget veszi feleségül.
Elindult hát a három fiú, Alfonzó az x, Bétamás az y, Gammatyi pedig a z
tengelyen, széjjel a nagy térbeli koordinátarendszeren, mindhárman +
irányba, egyenes vonalú
egyenletes mozgással. Amikor elérték az első irracionális számot,
pihenőt tartottak.
Alfonzó egy hatalmas integráljel árnyékában pihent le, hogy falatozzon
valamit. Alig vette elő azonban intervallum-skatulyájából a hamuban sült
intervallumot, megjelent egy hatalmas differenciálegyenlet, és így szólt
hozzá:
- Te mit keresel itt? Nem tudod, hogy aki itt leül, az halál fia, mivel nem
teljesíti a Cauchi-féle konvergencia kritériumot? Ezzel se szó, se
beszéd, bezárta az an sorozat pontos alsó és felső korlátja közé.
- Innen ki nem szabadulsz, csak majd ha a differenciálhányadosod nullával
lesz egyenlő - mondta a félelmetes differenciálegyenlet és elkonvergált.
Bétamás sem járt különben, őt egy zord trigonomtrikus alakú complex
szám támadta meg, megragadta és bezárta két abszolutérték jel közé.
- Itt fogsz az óramutató járásával egyező irányúvá válni- mondta
haragosan és elment.
Gammatyi szerencsésen járt. Amikor megéhezett, leült egy Pascal-
háromszög tetejére, alig nyelte le az első részsorozatot, amikor
észrevette, hogy a szomszéd értelmezési
tartomány ura, a gonosz Diszkrimináns vágtat feléje almásderes
négyzetgyökén, amelynek patkói lineáris egyenletrendszereket szórtak.
- Mit keresel az én epszilon sugarú környezetemben – kiáltotta már
messziről negatív előjelét forgatva. Mindjárt n-edik gyököt vonok
belőled és nullává redukállak!
Gammatyi látta, hogy ennek egykettede sem tréfa, előrántotta
értékkészletéből pozitív előjelét, és megsemmisítette vele gonosz
Determinánst. Felült a Pascal-háromszög tetejére és elfogyasztotta a
magával hozott sorozat majdnem minden elemét. Ezután útrakelt.
Estére egy véges halmazhoz érkezett, átkelt az alsó korláton és
igyekezett a felső korlát felé. Útközben bekerült egy torlódási
pontba, amelynek tetszőleges sugarú környezetében ott volt a halmaz
végtelen sok eleme. Ezek igen kedvesen fogadták, ellátták étellel itallal
és négyzetre emelték, hogy jobban birja a hosszú utat. Gammatyi
megköszönte és tovább transzformálta magát.
Amikor megvirradt, csodálatos látvány tárult elé: egy rotációs mozgást
végző n-ed rendű determinánst látott.
No ezt megnézem - gondolta Gammatyi és elindult. Csakhogy nem könnyű ám
egy ilyen determinánsba bejutni! Amikor odaért, látta, hogy minden
kapuban egy m x n tipusú mátrix áll, n dimenziós vektorokkal
felfegyverkezve, amelyek élesre voltak köszörülve. Gammatyi tudta, hogy ő
ezek ellen tehetetlen, furfanghoz folyamodott tehát: megpróbálta
meghatározni az egyik mátrix rangját. Hosszú órák és veszélyes
átalakítások után végre sikerült az egyik sort nullává tenni, és
ekkor nagy dübörgéssel k elépett.
Az n-edik sorban elemről elemre haladva csodálatosabbnál csodálatosabb
látvány tárult a szeme elé: a falakon Weierstrass, Cantor, Rolle,
Heine-Borel és Cauchi tételei függtek aranyozott keretben, a padlót pedig
díszes szövésű Leibniz és Taylor formulák díszítették. Gammatyi csak
az i-edik sor k-adik elemében tért észhez, de csak azért, hogy még
nagyobb ámulatba essen. A sorokban egy gyönyörűséges pótszöget látott,
aki szomorúan énekelt. Amikor meglátta Gammatyit, rémülten kérdezte:
- Mit keresel itt, ahol még az 1/n sorozat határértéke is ritkán fordul
elő? Jó lesz, ha minél hamarabb elmégy, mert ha hazajön a várúr, a
gonosz hétismeretlenes, meg fog ölni.
- Én innen el nem megyek - mondta Gammatyi, mert tudta, hogy ez a pótszög
az, aki őt egy életen át ki tudja egészíteni 90o-ra.
- Jössz-e velem?
- Nem mehetek - mondta a szépséges pótszög. Én az öreg Tangens király
lánya vagyok. Hárman voltunk testvérek: Amália, Beáta és Cecilia, amikor
ez a gonosz hétismeretlenes egyenletrendszer elrabolt apánk értelmezési
tarttományából, és azóta itt raboskodunk. Nem mehetek hát, mert ő
úgyis utólér és visszahoz.
Gammatyi elhatározta: ha törik, ha szakad, magával viszi Ceciliát.
Egyszer csak egy hatalmas dörrenés rázta meg az egész determinánst.
- Fuss! - mondta neki Cecilia - mindjárt itthon lesz, most dobta haza a
szabad tagok oszlopát.
De alig hogy ezt kimondta, már meg is jelent az ajtóban a hétismeretlenes
egyenletrendszer, és ráordított Gammatyira:
- Mit keresel itt, te geometriai féreg? Tudod, hogy aki ide belép, az halál
fia? Te is meg fogsz halni.
S már rá is rohant Gammatyira. Csakhogy Gammatyi nem hagyta magát: Többet
ésszel mint ész nélkül - kiáltotta és megkezdte az ismeretlenek
kiszámítását.
Először az ismeretlenek együttható szabad tagok oszlopából képzett
kibővített matrix rangját határozta meg. Ennek rangja r lett. Ezután
kiválasztott egy r-ed rendű determinánst és kiszámította ennek az
értékét. Azután már könnyű dolga volt, mert - mivel csak annyi
ismeretlen volt, mint amennyi egyenlet, - csak a Cramer szabályt kellett
alkalmaznia.
Amikor az egyenletrendszernek már csak egy ismeretlene volt, könyörgésre
fogta a szót:
- Legalább ezt az egy ismeretlenemet hagyd meg. Gammatyi azonban nem
kegyelmezett, behelyettesítette a szabad tagok oszlopát a hetedik oszlopba
is.
Ezután kézen fogta Ceciliát, kiszabadították két nővérét is, és
elindultak. Útközben kiengedték börtönükből Alfonzót és Bétamást
is.
Hazaérve nagy lakomát csaptak, a - végtelentől a + végtelenig folyt a
bor, sör és a pálinka. A királyságot természetesen Gammatyi kapta, mivel
Cecilia volt a legszebb a három pótszög között. Ők most is boldogan
élnek és létre is hozták a legkisebb közös
többszöröst.
|
[36-17] [16-1]
| Hogy hívják a részeges rendőrt??????????????????,
PIANÍNÓ |
| Ír népmese
Egyszer 2 ír elment a kocsma mellett... |
| 2 heregolyó beszélget...
-meló lesz.- mondja a bal
-honnan veszed????- kérdi a jobb
-ONNAN HOGY FELÁLLT A FŐNÖK! :-)
elnézést ezért az obszcén viccel! |
A baleset helyszínén hatalmas tömeg bámészkodik. Egyszer csak egy pasas
elkezd áttörni a tömegen:
- Engedjenek! Sajtó!
Valaki megkérdezi:
- Melyik laptól?
- Esti Pletyka.
- Riporter?
- Nem. Előfizető.
A férfi súlyos beteg, otthon az ágyában fekszik. Mellette ott az orvosa,
az ügyvédje, a felesége és a gyermekei. Mindannyian azt várják, hogy
vajon mikor leheli ki a lelkét. Egyszercsak a beteg felül, ránéz a
többiekre és mérgesen mondja:
- Gyilkosok, tolvajok, *******(utcalányok) és szégyentelenek!
Aztán nyomban újból álmoba merül. A doktor szólal meg először:
- Azt hiszem már jobban van, felismert mindannyiunkat.
Nő elmegy a dokihoz.
- Doktor úr, nekem kevés a férjem.
- Hölgyem, akkor tartson szeretőt!
- Az is van, de az is kevés.
- Akkor tartson többet!
- De doktor úr, az is megvan, de úgy is kevés!
- Hölgyem, akkor azt kell hogy mondjam, maga beteg.
- Legyen szíves ezt írásba is adni, mert mindenki azt mondja, ******(utcalány) vagyok.
Egy angol lekerül a pokolba, egyenesen a Sátán elé. A vén patásnak jó
napja van, ezért engedi, hogy egy napig sétálhasson és nézelődhessen a
pokolban, még kísérőt is ad mellé egy ördög személyében..
Mennek, nézelődnek, egyszer elérnek egy üsthöz, mely tele van
emberekkel, és egy ördög áll őrt mellette.
- Ez mi? - kérdezi az angol.
- Ebben az üstben amerikaiak vannak. Ha valamelyik ki akar mászni, akkor
az őr a vasvillájával visszanyomja.
Továbbmennek, megint elérnek egy üsthöz, tele emberrel, mellette őr.
- És itt mi a helyzet?
- Ebben az üstben franciák vannak. Ha az egyik ki akarna mászni, az őr
visszanyomja.
Ismét továbbállnak, egyszer csak elérnek egy üsthöz, ami színültig van
emberrel, de őr nincs mellette.
- És itt miért nincs őr? -kérdezi az angol.
- Ebben az üstben magyarok vannak. És ha valamelyik ki akarna mászni,
akkor a többi visszahúzza. |
Melyik volt a legsikeresebb Beatles album?
FONTOS, APÁVAL EZEN VESZEKSZÜNK 1 ÓRÁJA!
P. Laci |
| Na császtí! Még majd este jövök. Inkább 4V. |
| Rejtvény: PL BBKAV 4V vagy 4H :D |
Ott leszek...
Már várom...
rejtvény:
v |
Egy farmer vesz egy pár disznót, annak reményében, hogy malacai lesznek,
és majd ha megnõnek, levágja õket, lesz sonkája, szalonnája.
Pár hét múlva észreveszi, egyik kocája sem vemhes, így hát elhívja a helyi
állatorvost, nézze meg õket.
Az állatorvos azt tanácsolja, esetleg mesterséges megtermékenyítéssel
kellene próbálkoznia. A farmernek gõze sincs arról, mit is jelenthet ez.
Mivel nem akarta, hogy kiderüljön tudatlansága, csak azt kérdezte meg,
honnét fogja megtudni, terhesek-e a disznói? Az állatorvos azt mondta,
feküdni fognak a sárban, nem pedig álldogálni. A farmer ezen
elgondolkodott, és - tudatlan lévén - arra a megállapításra jutott, neki
kell megtermékenyítenie a malacokat. Fogta a disznókat, felrakta õket a
teherautójára, és elhajtott velük az erdõbe. Ott mindegyiket megrakta,
aztán visszaterelte õket a teherautóra, hazament, majd elment aludni.
Másnap reggel felkelt, és látja ám, az összes disznó ott álldogál az ólban.
Arra a következtetésre jutott, nem volt eredményes a tegnapi tevékenysége.
Ismét felrakta a disznókat a teherautóra, kiment velük az erdõbe, de most
kétszer csinálta mindegyik disznóval a biztonság kedvéért. Hazavitte õket
és
elment aludni. Másnap reggel arra sem volt ereje, hogy felkeljen az ágyból.
Megkérte a feleségét, nézze meg a disznókat, hogy még mindig állnak-e az
ólban.
- Nem - válaszolta a felesége. - Mindegyik a teherautón van, és az egyik
iszonyatosan nyomja a dudát.
|
Az amerikaiak kémet küldenek Oroszországba. A kémet Szásának nevezik el.
>
>> > Ledobják Fehéroroszország felett egy ejtőernyővel, mikor földet ért,
> megkeresi az első bázist és beolvad a katonák közé.
>
>> > Lesz egy barátja is, Iván. Egy nap Iván így szól Szásához:
>> > - Szása! Én tudom, hogy te egy amerikai kém vagy!
>> > - Honnan veszel ilyen baromságot Iván!?!?
>> > - Rendben bizonyítsd be, hogy nem vagy az!
>> > - Mit tegyek?
>> > - Egy hétig nem ehetsz semmit! Ha talpon maradsz és a munkát is
> bírod, akkor tényleg orosz vagy.
>> > Letelik a hét, Szásának kutya baja...
>> > - Szása! Tényleg orosz vagy! Bocs, hogy kételkedtem!
>> >
>> > Néhány nap múlva megint...:
>> > - Te Szása! Nem tolsz ki velem! Tudom, hogy te amcsi kém vagy!
>> > - Bebizonyítom, hogy nem! Mit tegyek?
>> > - Itt van 5 liter vodka! Állj neki! Ha talpon maradsz, tényleg orosz
> vagy...
>> > Szása nekiáll és megissza az utolsó cseppig, de mintha csak vizet
> ivott volna, végzi tovább a munkáját...
>> > - Tényleg orosz vagy! Más ebbe belehalt volna!
>> >
>> > Néhány nap múlva ismét:
>> > - Szása! Most már valld be, hogy Amerika küldött kémkedni!
>> > - Nem Iván! Orosz katona vagyok!
>> > - Bizonyíts! Vetkőzz le meztelenre és irány az erdő, fát vágni!
> Szása kimegy a -40 fokba meztelenül, fogja a baltát és > > nekiáll! Este
> visszamegy, mint aki csak sétálni volt egy kellemes nyári estén...
>
>> >
>> > Iván újra megkérdezi:
>> > - Szása! Biztos, hogy nem egy kém vagy Amerikából??
>> > - Nem! De áruld már el, hogy honnan feltételezed ezt rólam!
>> > - Tudod Szása, kevés errefelé a néger!!! |
| Na ez a Matekos nagyon durva! :D Holnap Hunting! Jössz? |
Pasi áll az óra alatt, csokorral a kezében. Arra repül egy madár, és leszarja a bal vállát. Pasi letörli.
Fél óra múlva:
Pasi kissé hervadt csokorral áll az óra alatt, madár jön, és ismét.......
Pasi letörli.
Újabb fél óra:
Pasi abszolút hervadt csokorral áll az óra alatt. Madár jön, leszarja a bal vállát, majd odaszáll a jobb vállára, és a fülébe súgja:
- Ja még azt is üzeni, hogy nem jön el. |
Az arab megy a tevéjén a sivatagban. Mivel elfogyott a vize, és nem találja az oázishoz vezető utat, nagyon ki van már. Egyszer csak jön vele szembe
egy eszkimó kutyaszánon. Megszólal az arab:
-Segítség! Eltévedtem!
-Te ? Hát akkor én mit mondjak? |
Ha szeret(t)ed a matekot:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg háromszög, ennek volt
három szöge: Alfonzó, Bétamás és Gammatyi. A legöregebb - Alfonzó -
és a legkisebb - Gammatyi között a korkülönbség pí/2 volt. Az öreg
háromszög, amikor úgy érezte, hogy rövidesen átköltözik a másik
félsíkba, magához hívatta három fiát.
- Én rövidesen meghalok - mondta - és halálom után arra hagyom
értelmezési tartományomat, aki a legszebb pótszöget veszi feleségül.
Elindult hát a három fiú, Alfonzó az x, Bétamás az y, Gammatyi pedig a z
tengelyen, széjjel a nagy térbeli koordinátarendszeren, mindhárman +
irányba, egyenes vonalú
egyenletes mozgással. Amikor elérték az első irracionális számot,
pihenőt tartottak.
Alfonzó egy hatalmas integráljel árnyékában pihent le, hogy falatozzon
valamit. Alig vette elő azonban intervallum-skatulyájából a hamuban sült
intervallumot, megjelent egy hatalmas differenciálegyenlet, és így szólt
hozzá:
- Te mit keresel itt? Nem tudod, hogy aki itt leül, az halál fia, mivel nem
teljesíti a Cauchi-féle konvergencia kritériumot? Ezzel se szó, se
beszéd, bezárta az an sorozat pontos alsó és felső korlátja közé.
- Innen ki nem szabadulsz, csak majd ha a differenciálhányadosod nullával
lesz egyenlő - mondta a félelmetes differenciálegyenlet és elkonvergált.
Bétamás sem járt különben, őt egy zord trigonomtrikus alakú complex
szám támadta meg, megragadta és bezárta két abszolutérték jel közé.
- Itt fogsz az óramutató járásával egyező irányúvá válni- mondta
haragosan és elment.
Gammatyi szerencsésen járt. Amikor megéhezett, leült egy Pascal-
háromszög tetejére, alig nyelte le az első részsorozatot, amikor
észrevette, hogy a szomszéd értelmezési
tartomány ura, a gonosz Diszkrimináns vágtat feléje almásderes
négyzetgyökén, amelynek patkói lineáris egyenletrendszereket szórtak.
- Mit keresel az én epszilon sugarú környezetemben – kiáltotta már
messziről negatív előjelét forgatva. Mindjárt n-edik gyököt vonok
belőled és nullává redukállak!
Gammatyi látta, hogy ennek egykettede sem tréfa, előrántotta
értékkészletéből pozitív előjelét, és megsemmisítette vele gonosz
Determinánst. Felült a Pascal-háromszög tetejére és elfogyasztotta a
magával hozott sorozat majdnem minden elemét. Ezután útrakelt.
Estére egy véges halmazhoz érkezett, átkelt az alsó korláton és
igyekezett a felső korlát felé. Útközben bekerült egy torlódási
pontba, amelynek tetszőleges sugarú környezetében ott volt a halmaz
végtelen sok eleme. Ezek igen kedvesen fogadták, ellátták étellel itallal
és négyzetre emelték, hogy jobban birja a hosszú utat. Gammatyi
megköszönte és tovább transzformálta magát.
Amikor megvirradt, csodálatos látvány tárult elé: egy rotációs mozgást
végző n-ed rendű determinánst látott.
No ezt megnézem - gondolta Gammatyi és elindult. Csakhogy nem könnyű ám
egy ilyen determinánsba bejutni! Amikor odaért, látta, hogy minden
kapuban egy m x n tipusú mátrix áll, n dimenziós vektorokkal
felfegyverkezve, amelyek élesre voltak köszörülve. Gammatyi tudta, hogy ő
ezek ellen tehetetlen, furfanghoz folyamodott tehát: megpróbálta
meghatározni az egyik mátrix rangját. Hosszú órák és veszélyes
átalakítások után végre sikerült az egyik sort nullává tenni, és
ekkor nagy dübörgéssel k elépett.
Az n-edik sorban elemről elemre haladva csodálatosabbnál csodálatosabb
látvány tárult a szeme elé: a falakon Weierstrass, Cantor, Rolle,
Heine-Borel és Cauchi tételei függtek aranyozott keretben, a padlót pedig
díszes szövésű Leibniz és Taylor formulák díszítették. Gammatyi csak
az i-edik sor k-adik elemében tért észhez, de csak azért, hogy még
nagyobb ámulatba essen. A sorokban egy gyönyörűséges pótszöget látott,
aki szomorúan énekelt. Amikor meglátta Gammatyit, rémülten kérdezte:
- Mit keresel itt, ahol még az 1/n sorozat határértéke is ritkán fordul
elő? Jó lesz, ha minél hamarabb elmégy, mert ha hazajön a várúr, a
gonosz hétismeretlenes, meg fog ölni.
- Én innen el nem megyek - mondta Gammatyi, mert tudta, hogy ez a pótszög
az, aki őt egy életen át ki tudja egészíteni 90o-ra.
- Jössz-e velem?
- Nem mehetek - mondta a szépséges pótszög. Én az öreg Tangens király
lánya vagyok. Hárman voltunk testvérek: Amália, Beáta és Cecilia, amikor
ez a gonosz hétismeretlenes egyenletrendszer elrabolt apánk értelmezési
tarttományából, és azóta itt raboskodunk. Nem mehetek hát, mert ő
úgyis utólér és visszahoz.
Gammatyi elhatározta: ha törik, ha szakad, magával viszi Ceciliát.
Egyszer csak egy hatalmas dörrenés rázta meg az egész determinánst.
- Fuss! - mondta neki Cecilia - mindjárt itthon lesz, most dobta haza a
szabad tagok oszlopát.
De alig hogy ezt kimondta, már meg is jelent az ajtóban a hétismeretlenes
egyenletrendszer, és ráordított Gammatyira:
- Mit keresel itt, te geometriai féreg? Tudod, hogy aki ide belép, az halál
fia? Te is meg fogsz halni.
S már rá is rohant Gammatyira. Csakhogy Gammatyi nem hagyta magát: Többet
ésszel mint ész nélkül - kiáltotta és megkezdte az ismeretlenek
kiszámítását.
Először az ismeretlenek együttható szabad tagok oszlopából képzett
kibővített matrix rangját határozta meg. Ennek rangja r lett. Ezután
kiválasztott egy r-ed rendű determinánst és kiszámította ennek az
értékét. Azután már könnyű dolga volt, mert - mivel csak annyi
ismeretlen volt, mint amennyi egyenlet, - csak a Cramer szabályt kellett
alkalmaznia.
Amikor az egyenletrendszernek már csak egy ismeretlene volt, könyörgésre
fogta a szót:
- Legalább ezt az egy ismeretlenemet hagyd meg. Gammatyi azonban nem
kegyelmezett, behelyettesítette a szabad tagok oszlopát a hetedik oszlopba
is.
Ezután kézen fogta Ceciliát, kiszabadították két nővérét is, és
elindultak. Útközben kiengedték börtönükből Alfonzót és Bétamást
is.
Hazaérve nagy lakomát csaptak, a - végtelentől a + végtelenig folyt a
bor, sör és a pálinka. A királyságot természetesen Gammatyi kapta, mivel
Cecilia volt a legszebb a három pótszög között. Ők most is boldogan
élnek és létre is hozták a legkisebb közös
többszöröst.
|
[36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
